amelyet az alapító tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek megfelelőenaz alábbiak szerint módosítottak és foglaltak egységes szerkezetbe.

AZ EGYESÜLET ADATAI

1.1       Az Egyesület neve

Magyar Vizsgálóállomások és Vizsgabiztosok Szakmai Testülete

1.2       Az Egyesület székhelye

3963 Karcsa, Szabadság út 15/a.

1.3       Az Egyesület alapító tagjai

            törölve

AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA

2.1       Az Egyesület célja a Magyarországon működő gépjármű vizsgálóállomások, gépjárművek műszaki megvizsgálását végző vállalkozások és szakértő közreműködőik szakmai koordinációja, informálása és érdekvédelmük képviselete.

2.2       Az Egyesület céljai elérése érdekében az alábbi feladatokat végzi:

szakmai, ügyviteli információk összegyűjtése, feldolgozása, továbbítása;

tájékoztatás nyújtása a szakmai tevékenységgel kapcsolatban;

tapasztalatcsere céljából fórumok, konferenciák szervezése;

szakmai továbbképzés;

szakirodalom megteremtése, aktualizálása, bővítése, tudományos és ismeretterjesztő tanulmányok készítése;

szakmai érdekképviseleti tevékenység ellátása, különös tekintettel a jogi környezet alakítására, a jogalkotók, jogalkalmazók számára javaslattétel, jogalkotás folyamatában való részvétel (figyelemfelhívás, javaslatok kidolgozására, jogalkalmazási problémák jelzése);

etikai kódex létrehozása;

tagok közötti érdeksérelmek kezelése;

2.3       Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési valamint önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

2.4       Az Egyesület jogi személy.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

3.1       Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból, egyéb bevételeiből, illetve pályázatokon elnyert összegekből képződik.

3.2       Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, valamint váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. Az Egyesület gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytat.

3.3       Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, az esetlegesen keletkező eredményt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

3.4       Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesíti.

3.5       Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

3.6       A tagdíj 20.000.-Ft évente, amit minden év január 31.-ig az egyesület pénztárába kell befizetni, illetve számlájára átutalni.

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

4.1       A tagság létrejötte

(1)       Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, aki/amely belépési nyilatkozatban vállalja, hogy részt vesz az Egyesület működésében, elfogadja az alapszabályt és megfizeti a tagdíjat. A tagság tagfelvétellel kezdődik. A tagfelvétel az Elnökség hatáskörébe tartozik, amelyről határozatban köteles dönteni. A tagság az Elnökség határozatával a belépési nyilatkozat megtételének dátumára visszamenőleges hatállyal jön létre.

(2)       Az Egyesületbe történő belépés és az abból való a kilépés önkéntes. Az Egyesület nyilvántartást köteles vezetni tagjairól.

4.2       A tag jogai

(1)       Az Egyesület tagja:

(a)        részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;

(b)       részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben;

(c)        választhat és választható az Egyesület szerveibe.

(2)       Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.3       A tag kötelességei

Az Egyesület tagja köteles:

(a)        jelen alapszabály, a közgyűlési és az Elnökségi határozatok betartására;

(b)       a tagdíj fizetésére;

(c)        olyan magatartást tanúsítani, amely nem veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósítását.

Az Egyesület jogi személy tagjai a jogaikat és a kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik révén teljesítik, illetve gyakorolják.

4.4       A tagok kártérítési felelőssége

A tagok kötelesek megtéríteni azt a kárt, amit az Egyesület vagyonában szándékosan vagy gondatlanul okoztak.

4.5       A tagság megszűnése

Az Egyesületi tagság megszűnik:

(a)        a tag kilépésével, melyet írásban az Elnökséghez kell benyújtani, a kilépés a bejelentéssel hatályosul;

(b)       a tag kizárásával, ha a tag a tagdíjat annak ellenére nem fizeti, hogy a tagdíjfizetésre a kizárás jogkövetkezményére történt figyelmeztetéssel felszólították, vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti;

(d)       a tag elhalálozásával, jogutód nélküli megszűnésével.

A tagság megszűnéséhez megállapítása az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tagsági viszony fenti (b) pontban történő megszűnéséhez szükséges továbbá, hogy az Elnökség a tagot az elmaradt tagdíj megfizetésére 8 napos határidő tűzésével írásban felszólítsa.

A tag kizárása:

Az egyesület tagjának kizárása az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség a kizárási eljárás megindításáról írásban, igazolható módon köteles a tagot értesíteni. A tag jogosult védekezését az Elnökség kizárásról döntő ülésén  szóban előterjeszteni, vagy legkésőbb eddig az időpontig írásban előterjeszteni. A tag védekezése segítése érdekében ügyvédet is meghatalmazhat. Az Elnökséga kizárásról rendelkező határozatát a taggal írásban, bizonyítható módon köteles közölni. A tag a közléstől számított 15 napon belül jogosult az Elnökség határozatával szemben a Közgyűléshez fellebbezni. Fellebbezés esetén a határozat a Közgyűlés döntéséig nem hajtható végre.

Az egyesület pártoló tagja

Az egyesület pártoló tagja lehet bárki, aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulás juttatásával kíván részt venni. Ahol az alapszabály tagságról rendelkezik, az a pártoló tagra is megfelelően irányadó azzal, hogy a pártoló tag az egyesület szerveinek működésében csak tanácskozási joggal vehet részt és nem választható meg az egyesület vezető tisztségviselőjévé.

Az egyesület tiszteletbeli tagja

Az egyesület tiszteletbeli tagja az lehet, akit az egyesület tagjai tiszteletbeli taggá választanak. Ahol az alapszabály tagságról rendelkezik, az a tiszteletbeli tagra is megfelelően irányadó azzal, hogy a tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni, vagy egyéb vagyoni hozzájárulást teljesíteni, az egyesület szerveinek működésében csak tanácskozási joggal vehet részt és nem választható meg az egyesület vezető tisztségviselőjévé.

Az egyesület regisztrált tagja

Az egyesület regisztrált tagja lehet, az a vizsgaállomás és vizsgabiztos, aki feliratkozik a hírlevélre.
Az egyesületi regisztrált tag, nem köteles tagdíjat fizetni, vagy egyéb vagyoni hozzájárulást teljesíteni, az egyesület szerveinek működésében csak tanácskozási joggal vehet részt. A nyilvános közgyűlésen szavazati jog nélkül részt vehetnek, de nem választható meg az egyesület vezető tisztségviselőjévé.
A regisztrált tagok minden aktuális híreket, jogszabály változást hírlevélben megkapnak.
Információs segítséget kapnak munkájukhoz, amennyiben igényt tartanak rá az egyesület rendszerében jelenlévő műszaki szakértőktől.

Az Egyesület szervezeti felépítése

5.1       Közgyűlés

(1)       Az Egyesület legfőbb szerve, a közgyűlés, a tagok összessége.

(2)       A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.

(3)       A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(a)        az alapszabály megállapítása és módosítása;

(b)       az éves pénzügyi terv és költségvetés meghatározása;

(c)        az Elnökség előző éves pénzügyi tervteljesítéséről szóló beszámolójának elfogadása;

(d)       az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása;

(e)        az Elnökség által kizárt tag fellebbezésének elbírálása;

(f)        jogi személyiségű társaság vagy szervezeti egység alapítása;

(g)       az éves beszámoló elfogadása;

(h)       a tagdíj megállapítása; és

(i)        az Elnök és az Elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.Az Elnök és az Elnökség tagjai akkor hívhatóak vissza, ha összeférhetetlenné válnak és felhívás ellenére az összeférhetetlenségi okot 8 napon belül nem szüntetik meg, vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá kerülnek, illetőleg velük szemben bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen büntetést szabnak ki.Visszahívás alatt álló tisztségviselőt megilleti a védekezés joga;

(j)        tiszteletbeli tag megválasztása.

(4)       A közgyűlés összehívásáról az Elnök gondoskodik az Egyesület tagjainak a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval. A meghívónak tartalmaznia kell legalább a közgyűlés helyét, idejét és a napirendi pontokat.

(5)       Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a közgyűlés előtt legalább három munkanappal ismerteti a tagokkal. Ebben az esetben a közgyűlés a tag által javasolt napirendi kérdést tárgyalni és – amennyiben szükséges – abban határozatot hozni köteles.

(6)       Rendkívüli közgyűlést a tagok egyharmadának – ok és cél meghatározásával előterjesztett – indítványára 30 napon belül össze kell hívni. Rendkívüli közgyűlést abban az esetben is össze kell hívni, ha az Elnökség létszáma a jelen alapszabályban meghatározott létszám alá csökkent.

(7)       A közgyűlés ülései nyilvánosak, azonban a tagok legalább egyharmadának indítványára az Elnök zárt ülést köteles elrendelni, ha az ülés valamelyik napirendi pontja adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.

(8)       A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt 15 napon túl, de 30 napon belül történő másodszori összehívás során a megismételt közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt közgyűlést is meghívóval kell összehívni.

(9)       A közgyűlés határozatait nyílt szavazással és – a 10. pontban foglalt kivétellel – a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A közgyűlésen minden tagot 1 szavazat illet meg. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Amennyiben az ismételt szavazás sem hoz döntést, úgy a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(10)     Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(11)     A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a közgyűlés helyszínét, idejét, a napirendi pontokat, a közgyűlésen elhangzottakat, a közgyűlési döntéseket, a szavazásra jogosultak számát, a szavazatok számát külön megjelölve a támogatók, ellenzők és tartózkodók számát is, valamint lehetőség esetén személyüket. A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie, hogy határozatképes volt-e a közgyűlés.

(12)     A jegyzőkönyvet a közgyűlés által megválasztott 2 jelenlevő tag hitelesíti és az Egyesület Elnöke írja alá. A jegyzőkönyvhöz mellékelten csatolják a közgyűlés jelenléti ívét. A közgyűlésekről készült jegyzőkönyveket az Elnökség köteles megőrizni.

5.2       Elnökség

(1)       Az Elnökség az Egyesület operatív szakmai és gazdasági irányító szerve. Az Elnökség létszáma az Elnökkel együtt 3 fő. Az Elnökség tagjait a közgyűlés 5 évre választja.

(2)       Az Elnökség testületileg dönt minden a hatáskörébe utalt és minden egyéb olyan, az Egyesület tevékenységével összefüggő kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyekben egyébként nem a közgyűlés dönt.

(3)       Az Elnökség minimálisan félévente, tehát évente összesen 2 alkalommal tart ülést. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban, tértivevényes levél, vagy e-mail útján, az ülést legalább 8 nappal megelőzően. A meghívóban az ülés helyét, idejét és napirendjét közölni kell.

(4)       Az Elnökség határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Amennyiben az ismételt szavazás sem hoz döntést, úgy a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(5)       Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell felvenni, amelyből kitűnik a jelenlevők neve, a napirend, az azzal kapcsolatos határozatok, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Az emlékeztetőt a jelenlévők írják alá.

(6)       Az Elnökség ülései nyilvánosak, azonban bármelyik Elnökségi tag indítványára az Elnök zárt ülést köteles elrendelni, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.

(7)       Az Elnökség feladatai közé tartozik:

(a)        az Egyesület tevékenységének irányítása;

(b)       az Egyesület tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása;

(c)        a közgyűlések előkészítése, határozati javaslatok kidolgozása;

(d)       az éves beszámoló, a költségvetés és az éves munkaterv kidolgozása;

(e)        döntés a költségvetéstől eltérő szerződéskötési ügyekben, utólagos közgyűlési beszámolási kötelezettség mellett;

(f)        gazdálkodás az Egyesület anyagi eszközeivel;

(g)       működési szabályzat kidolgozása és a közgyűlés elé terjesztése;

(h)       tagfelvétel és tagság megszűntének megállapítása,

(i)        az Egyesület tagjairól nyilvántartás vezetése.

(8)       Az Elnökség köteles lehetővé tenni, hogy a közgyűlési és egyéb határozatokba történő betekintést valamint, hogy a közgyűlés és az Elnökség döntéseiről az érdeklődők felvilágosítást kapjanak.

(9)       Az Egyesület második elnöksége

Elnök:

Temesvári Ferencné Rozál

Elnök helyettes:

Véghné Üveges Ilona
Schmidt Miklós

5.3       Az Elnök és az Elnökségi tagok

(1)       Az Elnök vezeti és szervezi az Elnökség munkáját. Az Elnököt és az Elnökség többi tagját nyílt szavazással a közgyűlés választja 5 évre.

(2)       Az Elnök képviseli az Egyesületet harmadik személyek, a hatóságok, valamint érdekvédelmi szervek előtt.

(3)       Az Elnök gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(4)       Az Elnök köteles tevékenységéről az Elnökséget folyamatosan tájékoztatni.

(5)       Az Elnökségi tagok közreműködnek az Elnökség munkájában, részt vesznek a döntéshozatalokban.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

(1)       A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(2)       Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3)       Az Egyesület tagjai a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszik a mindenkor hatályos magyar jogszabályok, valamint jelen alapszabály összeférhetetlenségi szabályait.

HATÁROZATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG

(1)       A közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Elnök köteles bevezetni a határozatok könyvébe. A határozatok könyvében fel kell tüntetni a döntést hozó szervet, döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, és amennyiben lehetséges (nyílt szavazás esetén) személyét.

(2)       Az Elnök gondoskodik a közgyűlés és az Elnökség döntéseinek érintettekkel írásban igazolható módon való közléséről.

(3)       Az Elnök a közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra.

(4)       Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet annak székhelyén, előre egyeztetett időpontban.

(5)       Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolóiról, ezeknek az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztésével kell a nyilvánosságot tájékoztatni.

AZ Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha:

a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

A jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

Vegyes rendelkezések

(1)       Az Egyesület működésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései irányadóak.

A módosítással érintett részek a szövegben dőlt betűvel vannak jelezve.

Szigetszentmiklós, 2017. április 10.