Tájékoztatás 

a gépjárműfenntartó szervezetek által üzemeltetett vizsgáló állomások részére, melynek anyaga a
Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) és a Magyar Vizsgálóállomások és Vizsgabiztosok Szakmai Testülete (MVVSZT) közötti egyeztetés eredményeként alakult ki

Tisztelt vizsgálóállomás vezető!

Létrejött a vizsgálóállomások szakmai képviseletét ellátó MVVSZT és a KTI között, konstruktívnak értékelt szakmai konzultáció és egyeztetés, mely során a vizsgálóállomásoktól kapott észrevételekre alapozva tekintettük át az audit folyamatát, az azzal kapcsolatos kritikus pontokat, a felmerült kérdéseket.

A megbeszélésen kialakult álláspontok egyeztetettek, ezekben konszenzusra jutottunk.

A gördülékenyebb munkamenetre vonatkozó ismereteket az alábbiakban adjuk közre annak érdekében, hogy az audit minél kisebb energiát vonjon el mind az állomásoktól, mind a KTI-től, illetve, hogy az hatékonyan, gyorsan és sikeresen tudjon megvalósulni.

1. A KTI feladata alapvetően a gépjármű fenntartói vizsgálóállomás műszaki megvizsgálási tevékenysége személyi, tárgyi feltételeinek vizsgálata a vonatkozó jogszabályok alapján.
2. A KTI nem hoz új szabályt, nem minősíti a látottakat, tapasztaltakat; a vizsgálatai eredményét dokumentálja, tanúsítja, mely alapján döntést az engedélyező megyei közlekedési hatóság hoz.
3. Az audit három lépésben valósul meg, melynek az első lépése az előzetes értékelés (a beküldött anyagok alapján), a második lépése a helyszíni felmérés. Az ott rögzített adatok, információk egy része csak a harmadik lépésben, irodai körülmények között kerül feldolgozásra, véglegesítésre (supervisori ellenőrzés).
4. A vizsgáló állomásnak joga, lehetősége van észrevételezni, kifogásolni, panaszolni az auditot, ha úgy érzi, hogy valamely része nem jogszerű, vagy esetleg maga az auditor viselkedése kifogásolható, ennek módja a jegyzőkönyvben való rögzítés az auditálási folyamat helyszíni ellenőrzése során.
5. A KTI nem tud mit kezdeni olyan vizsgáló állomási érvekkel, hogy

• „ez mindig is így volt”,
• „eddig a megye elfogadta”,
• „nem tudtam, hogy …”
• „szerzett jogom”.

Feladata a hatályos jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése (azok listája, ami alapján dolgoznak, a honlapjukon megtalálható). Ha a vizsgáló állomás nem felel meg, akkor nem feladatuk vizsgálni az előzményeket, okokat (hogy miért, mióta), egyik információ sem releváns a feladatként előírt jelen állapot dokumentálásakor.

6. A KTI „kijelölő” rendeletében (25/2021. (VI.16) ITM rendelet10. §-ában) szereplő – átmeneti intézkedések -, a KTI reakcióira vonatkozó elvárt időintervallumok nem vonatkoznak azon auditokra, amelyek olyan állomásoknál zajlanak, amelyek 2021. július 1. előtt már rendelkeztek az időszaki műszaki megvizsgálás végzésére szóló közlekedési hatósági engedéllyel.
7. A KTI a helyszíni ellenőrzésről a saját belső szabályzata szerint, 5 munkanappal előre küld értesítést. Az állomásnak joga van a helyszíni vizsgálat időpontjának módosítatását kezdeményezni, új időpontot kérni, emiatt szankció nem érheti. Lehetőleg maximum egy alkalommal éljenek ezzel a lehetőséggel, mindenképpen még a helyszíni ellenőrzés napja előtti – minél korábbi – időszakban. Tudni kell, hogy az auditok szervezésekor optimalizálják az auditorok közlekedési időszükségleteit és távolságait, így egy halasztás akár egy sokkal későbbi időpontot is okozhat. Viszont, ez évben az auditnak meg kell történnie, és ha az az állomás kérelmére indul, majd az állomás kérelmére kerül halasztásra, onnantól már az állomás terhe is, ha netalán az időből mégis kicsúszik.
8. A KTI a helyszíni ellenőrzés során az adott állomás audit időpontjában meglévő/bemutatott/igazolt erőforrásai (ingatlan, eszközök, emberek) alapján számol technológiai időt, rögzített, az egész országban egységes algoritmus alapján. De nem ez a számítás adja meg az adott vizsgáló állomáshoz rendelt napi darabszámot, azt a közlekedési hatóság határozza meg a kapott adatok, valamint az egyéb releváns információk alapján, melyeket többek között a csatolt további dokumentumokból olvas ki. Már csak ezért is fontos, hogy azokból egyértelműen kiderüljön pl.: a vizsgabiztosok napi rendelkezésre állási ideje.
9. Mérőeszköz: ha a jogszabály megengedi több eszköz/funkció összevonását (pl.: tolómérő–mélységmérő), akkor, ha egyébként az eszköz előírásszerűen alkalmas mindkét funkcióra és mérésügyi szempontból is kifogástalan, akkor azt az auditor sem kérdőjelezheti meg.
10. Mozgatópad: a mozgatópadhoz elvárt a gyártói nyilatkozat (tehát nem a megfelelőségi). Ha annak gyártója jogutód nélkül megszűnt, akkor legalább egy gépkönyv, ami alapján arról releváns adatok, jogszabálynak történő megfelelőség megállapíthatóak.
11. Lassulásmérés: Alap elv, hogy vizsgasoron, fékpadon kell a mérést végezni. Abban az esetben, ha a jármű konstrukciós kialakítása miatt a jármű fékpadon nem vizsgálható (és ez nem azt jelenti, hogy a vizsgálóállomásnak nincs megfelelő fékpadja), lassulásméréssel lehet a fékberendezés megfelelő működését ellenőrizni. A lassújármű fékméréséhez rendelkezésre álló, megfelelő útszakasz hosszát a KTI rögzíti, azzal kapcsolatban szakmai ajánlással bír, de a döntést annak elfogadásáról a területileg illetékes közlekedési hatóság hozza meg. Adatrögzítési vita esetén a jegyzőkönyvben jelezni kell az egyet nem értést.
12. Vizsgálóakna: a vizsgálóakna szabvány esetében is azonos a helyzet az előző ponttal. Igaz, hogy az előírás 1991-es, elavult, de az auditor csak azt teheti, hogy a vizsgálatkori állapotot rögzít. Remélhetőleg a döntést meghozó jogalkotó kezeli majd a helyzetet életszerűség szempontjából és meghatároz egy 80 mm-nél kisebb, még biztonságos, ugyanakkor a mai autók hasmagasságához illő minimális perem magasságot, ugyanakkor az auditkor az érvényben lévő jogszabálynak megfelelően kell az állapotot rögzíteni.
13. A munkaszerződés bekérésre azért van szükség, hogy az ellenőrzés során megállapítható legyen (tehát csak olyan adattartalom mértékéig), hogy a munkavállaló foglalkoztatásának jogszerűsége (tehát pl.: nem külsős, nem megbízási szerződéses), munkaköre (hogy ő pl.: a vizsgabiztos), napi rendelkezésre állási idő, összeférhetetlenség mentesség, jogszerű díjazásra vonatkozó kérdések, stb  . A KTI semmilyen olyan tartalmat nem követelhet meg, melyet a vonatkozó jogszabályok sem tesznek meg.Ha egy állomásnak több vizsgabiztosa is van, időben párhuzamosan, akkor elemi érdeke, hogy ez egyértelműen kiderüljön a beadott papírokból, mert az alapvetően kihatással van a vizsgaállomás darabszámának meghatározásában. Az audit során az állomás kitölt egy adatkezelési hozzájárulást, azt a KTI felülvizsgálja, kiterjeszti minden olyan adatra, melyre az audit eredményes lefolytatásához szüksége (és joga) van. A munkaszerződésből a szenzitív adatok, kifesthető.
14. A KTI csak a szakmai irányító bizonyítványait kéri be, a vizsgabiztosokéhoz ugyan nincs hozzáférése, de feltételezi a megfelelő szakmai alapképzettséget
15. A vizsgabiztosi kitűző nem kerül már kiadásr, így azt már a KTI nem kéri és nem ellenőrzi.
16. Hiánypótlás: Egyértelműen nem szabályozott az átmeneti rendelkezések között a hiánypótlások száma, de lehetőség szerint egy alkalomra kellene szűkíteni a hiánypótlási procedúrát. Ennek érdekében a KTI a hiánypótlási értesítőben tételes felsorolást küld a teendőkről, illetve, a honlapján is kitesz kitöltési információkat, segédleteket. További hiányok, hibák esetén többnyire van lehetőség a hibák kiküszöbölésére.
17. A műszerek hitelesítése, kalibrálása kapcsán az az elvárás, hogy azon eszközök esetében, ahol előírt a hitelesítettség, kalibráltság, annak megléte egyértelműen ellenőrizhető legyen. Ehhez az kell, hogy a hivatkozott eszköz egyértelműen beazonosítható legyen (valamilyen nem eltávolítható egyedi jelzés), vagy rajta legyen a matrica. Ez utóbbi csak akkor elengedhetetlen, ha más módon nem egyértelmű a dokumentum és az eszköz kapcsolata.
18. A hiánypótlásnál azért kell a teljes anyagot újra feltölteni, mert az azt fogadó informatikai környezet másképp – még – nem képes fogadni. Sajnos. Ugyan ez – az IT infrastruktúra sajátossága – az oka a nagyobb fájlok gyakran nehézkes feltöltésének is.
19. Az auditoroknak el kell fogadni a már meglévő – jogszabályoknak megfelelő tartalommal bíró – vállalási, jótállási és panaszkezelési szabályzatokat, valamint az ügyviteli technológiai rendet. A honlapjukon megtalálható minta csak javaslat, segítség azoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő dokumentummal. A minta viszont tartalmazza szükséges minimum elvárást.
20. Kalibrálási idők: a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik több eszköz esetében a saját hatáskörben megállapított kalibrálási intervallum megállapítását. Ezt a lehetőséget a KTI-nek nincs joga felülbírálni, azonban az feladata, hogy az ilyen módon kezelt eszközök kalibrációs szabályait, annak dokumentált végrehajtását ellenőrizze, dokumentálja. A KTI e kapcsán közreadott szakmai ajánlást, melyet a szakma is vélhetően támogatni fog, amennyiben az jogszabályba beemelési javaslatra emelkedik.
21. Audit lefolytatásakor aktuális dokumentum verziók: A KTI ha egy adott állomástól befogadja a kérelmet (megindul a felkészülés), akkor a folyamat során a befogadáskor érvényes verziójú dokumentumok alapján kell az auditot lefolytatnia. Ha valamilyen kivételes esetben egy dokumentumban meg kell változtatni valamely kritériumot, elvárást, állomási aktivitást, akkor annak teljesítéséhez tevőleges segítséget, további időt ad.
22. A szakmai javaslatok az audit szkópjába, melyeket az MVVSZT közvetített az állomások alapján begyűjtött információk alapján (ügyfélváró, mosdók, ügyfélparkolók) jelenleg nem kerülhetnek be nagyobb hangsúllyal, pontosan a jogszabály adta lehetőségek (hiánya) okán. De ugyan ez a helyzet a munkavállalói – ANTSZ jogkörű – körülmények vizsgálatával is (dolgozói mosdó, műhely).
23. Auditori összeférhetetlenség kérdése. A KTI belső szabályzata kevésbé szigorú, mint arról a vizsgálóállomásoknak javaslata volt, így megengedett pl.: megyén belüli, konkurens állomás dolgozója kivezénylése. Itt is az lehet a megoldás, ha visszaélés gyanúja van, azt a jegyzőkönyvben kell jelezni. A KTI ugyanakkor szigorúan ellenőrzi a saját belső összeférhetetlenségi kérdéseit.
24. Vizsgálati technológia kapcsán: a KTI csak olyan eseményre, eszköz használatra várhat el vizsgálati technológiát, amit jogszabály előír.
25. Az audit folyamatával kapcsolatosan a vizsgáló oldaláról csak a KTI, vagy hivatalos – ez ügyben – megbízottja tehet nyilatkozatot, észrevételt, hiánypótlási értesítést, tehát egyéb szervezet részéről senki.

Továbbá, arról is megállapodás született, hogy az MVVSZT és a KTI között folyamatosan él egy „forró drót”, melyen az akut, több állomást érintő szakmai kérdések, felvetések kerülhetnek gyorsan tisztázásra. Ehhez persze az kell, hogy azok eljussanak hozzánk. Felhívom azonban arra is a figyelmeteket, hogy csak akkor tudunk segíteni, ha minden megoldandó, fontos körülményről tájékoztatást kapunk és a felvetésetek teljes mértékben alátámaszthatók hatályos előírásokkal, és valós információkon, adatokon alapulnak.

Temesvári Ferencné Rozál elnök

Magyar Vizsgálóállomások és Vizsgabiztosok Szakmai Testülete
H-3963 Karcsa Szabadság u. 15/a
Lev. cím: 2051 Biatorbágy Pf: 44.
web: www.mvvsz.hu

email: elnok@mvvsz.hu
email: rozal1@rozal.hu